A jelenlegi retro külsővel rendelkező, picike cserélhető objektíves fényképezőgépem, aminek a korábbi gépemhez képest már van keresője, és olyan a markolata, ami tök jól belepasszol a kezembe, és imádom azt a kattanó hangot, amit kiad, mikor exponálok.  Márknak hívják, bájdövéj. : D (Igen, van, hogy a kedvesebb tárgyaimat el is nevezem.)

A fotózás a szívem csücske, teljesen kikapcsol, feltölt, nap mint nap művelem és gyakorlom. Mivel ez az eszköz lehetővé teszi számomra ezt tevékenységet, így nem mindegy, hogy milyen géppel fotózok. Általában úgy választok elektronikai eszközt, hogy ami tetszik. Jó, ezt az állítást azért kibontom: fontosak a technikai paraméterei is, de számomra legalább annyira beleszól a választásba a design is. Fényképezőgépnél pedig még az is fontos, hogy kicsi és könnyű legyen, ne kelljen súlyos kilókat cipelnem, ha elviszem valamerre. A jelenlegi gépemet másfél évvel ezelőtt vettem, miután sikeresen levizsgáztam a fotós iskolában. Régóta szemeztem ezzel a szériával, mert nagyon megtetszett a filmes gépes design-ja, viszont a korábbi fényképezőmhöz képest egy nagyobb ugrást jelentett, mint tudásban, mint kiadásban. Sokat kutattam, olvastam, kérdezősködtem, hogy végülis melyik típus legyen majd a befutó, végül a képen lévő lett a kiválasztott, mert ebben egyesül számomra az a technikai tudás és a szépség, a design, ami fontos és elég nekem jelenleg. Ami meglepetés volt a gépváltás után, hogy mennyire fontos az ergonómia is, a korábbi gépemhez képest ez a darab ilyen tekintetben is hatalmas előrelépés volt. Nagyon szeretem benne, hogy ezek a történetek, tapasztalatok, élmények mind-mind ott vannak ebben a fényképezőgépben. Bár ez csak egy tárgy, számomra mégiscsak több annál – jelképezi a türelmet is, hiszen több, mint fél évet gyűjtöttem rá. Így még inkább meg tudom becsülni. Jelképezi a kitartást, azt, hogyha valamit nagyon szeretnék, azt meg tudom csinálni, képes vagyok rá, minden követ megmozgatok, hogy sikerüljön. Jelképezi az öngondoskodást, hogy amit igazán szeretek, abba érdemes időt, energiát, pénzt belefektetni, és ne ezen spóroljak. Ne azon spóroljak, ami örömet okoz. Jelképezi a tudatosságot, hogy bár egy Black Friday akcióban meg tudtam venni valamennyivel olcsóbban, mégsem arról szólt, hogy szórom a pénzemet feleslegesen, csupán éltem egy lehetőséggel, hiszen a vásárlást egy jól átgondolt döntés előzte meg. Jelképezi az élményt, hiszen ennek a tárgynak a segítségével tudom azt csinálni, amit szeretek, ami kikapcsol. Nem ragaszkodom hozzá, tisztában vagyok vele, hogy ez a tárgy majd egyszer elhasználódik, de amíg használom, fontos, hogy jó érzéssel töltsön el közben, és kihasználjam a benne rejlő lehetőségeket. 

Milyen régi?

Másfél éve van nálam.

Hogyan viszonyulsz hozzá?

Napi szinten használatban van, viszont mivel nagyon szépnek találom, így mikor épp nem használom, akkor a polcomon “csücsül” és dísztárgyként is funkcionál.

Mit gondolsz, mi lesz a későbbi sorsa?

Tudom, hogy elavul majd a tudása, hiszen a technológia rohamosan fejlődik, a régebbi típusok kifutnak, idővel egyre kevésbé fejlesztik pl. a szoftvereket rájuk, illetve bizonyos élettartamra tervezik a gyártók az egyes darabokat, de amíg működik, javítható, és tudom használni, valamint elégnek érzem, és “nem növöm ki”, addig nem is tervezem lecserélni csak azért, mert van jobb nála a piacon. De ha már nem is funkcionál majd, szerintem díszként akkor is meg tud maradni még számomra jó sokáig.

Eszti – 29 – grafikus, illusztrátor